Water mills

A község életében a Marosnak csupán a tutajozás virágzása idején volt nagyobb jelentősége. Annál számottevőbb Ditró patakának a szerepe, mely észak-dél irányba áthalad a településen és a vízellátás szempontjából nagy jelentőséggel bír. Az első vízimalom 1617-ben létesült, amely famegmunkálásra és gyapjútisztításra is alkalmas volt. A hagyomány szerint katonáskodó ditrói ezermester készítette. Már 1626-ban a szárhegyi Lázár István főkirálybíró Fülöp Balázs ditrói lófőnek cserébe ad egy ditrói jószágot, amelyen fűrészmalom is van. 1721-ben a ditrói malomjövedelem 170 forint. Az 1820-as urbárium szerint a malmok száma Ditróban 6, „melyek fogyatkozás nélkül vannak”. A malmok száma 1920  körül volt a legnagyobb. Ezek mind a Ditró patak déli ágán helyezkedtek el, és a helyi lakosoknak őröltek. Orotva település az  1780-as években kezd kialakulni Ditró határában. Vitos Mózes szerint a lakosság főjövedelme  1896  körül a deszkametszés, ami több fűrészmalom létét feltételezi.  1930-ban két fűrészmalom és két lisztelő malom létezett itt, utóbbiak a helybelieknek őrölte A 20. század első felében megjelennek a műmalmok, melyekkel a vízimalmok már nem tudják felvenni a versenyt. Nagy hatással volt még az épülő vasút is melynek segítségével olcsóbban tudtak lisztet szállítani.