A XIX. században fellendült a szervezett művelődési élet Ditróban. Megalakult az önkéntes tűzoltó egylet, majd ezt követően olvasókör és amatőr színjátszó csoport is szerveződött. Már 1867-ben megalakították a ma is működő vegyeskórust. Elmondható, hogy a ditróiak zenét értő és kedvelő közösség, s a muzsikálást gyakran saját kedvtelésükre művelik. A szervezett, magasabb színvonalú karéneklés és zenélés e községben szorosan kapcsolódik a Petres család odaadó, értő, szervező munkájához, amelynek erdményeként a ditrói vegyeskar számtalan elismerésben részesült az évek folyamán.
A városias jellegű központi park szélén kapott helyet 1996-ban az az emlékmű, amelyen olvashatjuk a Bem tábornok seregében, valamint az első és második Világháborúban elesett ditrói hős honvédek neveit. Az emlékmű szomszédságában a Siklódi Lőrinc szobrászról elnevezett központi általános iskola talált helyet. Meg kell említenünk azokat a neves embereket, akiket a község adott a művészetnek, tudománynak. Itt született Csibi Andor (1888–1960) ügyvéd, újságíró-szerkesztő, a Gyergyói Múzeum első vezetője (1952–54), több újság munkatársa. Megjelent munkái: Gyilkostó klimatikus gyógyhely monográfiája és kalauza (Brassó 1937), Borszék gyógyfürdő és klimatikus gyógyhely monográfiája (Brassó, 1937), Gyergyótekerőpataki Súgó Cseppkőbarlang leírása (Gyergyószenmiklós, 1938), A székely közbirtokossági vagyonok eredete, történelmi és jogi fejlődése az ősfoglalástól napjainkig, különös tekintettel Ditró és Szárhegy borszéki közbirtokosságának borszéki közös vagyonára (Gyergyószentmiklós 1939). Dr. Gaál Alajos (1889–1967) orvos, szerkesztő, aki behatóan foglakozott a székelység gazdasági helyzetével és véleményét Jegyzetek Gyergyó gazdasági csődjéhez c. tanulmányában tárta fel. 1925–30 között a Székely Szó c. politikai hetilapot szerkesztette. Novelláit, színdarabjait több újság is közölte. Székely guzsalyos c. daljátékát 1935-ben mutatta be a kolozsvári Magyar Színház. Gaál Endre (1882–1950) közíró Alajos bátyja. Csík megye al-, majd főjegyzője. A Székelység c. lap szerkesztője. Irásaiban gazdasági kérdésekkel foglalkozott. Gaál András (1936) képzőművész, Hargita megye képzőművészeti életének jelentős szervezője, irányítója. A szárhegyi Barátság Képzőművészeti Alkotótábor vezetőségi tagja. Számtalan nagysikerű egyéni kiállítással szerepelt itthon és túl a határokon. 
Tarisznyás Márton (1927–1980) tanár, számtalan néprajzi dolgozatot írt és közölt. 1956-tól 1980-ig, haláláig a gyergyószentmiklósi múzeum vezetője. A gyergyószárhegyi régészeti ásatások kezdeményezője és egyik vezetője. Gyergyó történeti néprajza c. könyve, amelyik, tíz tanulmányát tartalmazza 1982-ben jelent meg. Korai halála megakadályozta abban, hogy hatalmas jegyzetanyagából újabb néprajzi munkák születhessenek. Puskás Tivadar bár nem Ditróban született, de innen származik, és a község fiának tekinti. A nagy feltaláló Edison munkatársa volt. Ő találta fel a telefonközpontot, amelynek nagy jelentősége volt a technika történetében. Mátyás Mátyás (1888–1956) a legendás hírű orvosprofesszor a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet sebészeti tanszékének vezetője volt 1948-tól haláláig. Közel 100 tudományos előadást tartott, ill. közölt a hasi sebészet tárgyköréből. Dolgozatai a hazai és külföldi szaklapokban jelentek meg. 
Az orvosi ismeretek népszerűsítésére színművet is írt, Kórházi életkép címmel. Számtalan egyetemi jegyzet szerzője. Ditró és Szárhegy községnek már 1880-ban közös nyomdája volt, Valószínű, hogy itt készült a Ditró című hetilap, amely 1886-ban jelent meg Józsa Sándor szerkesztésében és hat hónapig élt. Ez az első újságkiadási próbálkozás a Gyergyói-medencében.
|
