A tagosítás és arányosítás után (1904–1906) a létfeltételeitől megfosztott birtoknélküli és kisbirtokos parasztság sorsa szükségessé tette az iparfejlesztést. Ennek hiányában ugyanis a nincstelenek vagy kisbirtokosok elvándorlásra kényszerültek. A székely körvasút megépítése után elkezdik a fűrészüzemek építését, mivel a fa olcsóbb elszállítása, alacsony ára jó profittal kecsegtet. A távolabbi erdők kitermelésére iparvasutak épülnek Lok, Cengellér, Halaság és Orotva irányába. A legnagyobb üzemegység a vasútállomás közelében, a későbbi bútorüzem helyén létesült 1919-ben egy akkori falerakat helyén és a Beszterce-Naszód Rt. tulajdonában volt. Két gattere naponta 130 köbméter fenyőrönköt vágott ki. 1928-ban rövid megszakítás után újraindul az üzem.

A harmincas évek közepétől a közbirtokosság béreli, majd meg is vásárolja a gyárat. Az itt dolgozók száma 150-200 szakképzetlen munkás. 1946-ban a közbirtokosságtól Moga és Tsa. vette meg, akik az államosításig (1948) működtették. 1920-ban Fischler és Horváth létesít egygatteres fűrészüzemet, melyet 1928-ban Fülöp Ákos vásárolt meg. 1940-ben már két gatterrel vág és 35-70 munkást foglalkoztat. 1948-ban államosították. Szórványos adatok vannak egy 1910-ben létesült fűrészüzemről a szárhegyi út végén. A 20-as évek elején szóbeli említés történik egy u.n. Veress-féle fűrészüzemről, a hodosi út mentén. Hasonlóképpen A Stern és Darvas féle üzemekről sem került elő írásos dokumentum.

Az 1948. június 11-én végrahajtott államosításkor a Moga és Tsa. fűrészüzem 68 munkást foglalkoztatott. Az üzem ezután fokozatosan bővült és már 1949-ben áttérnek a barakkgyártásra. Ez a művelet az új üzemcsarnok felépítését feltételezte. 1949-54 között tovább bővítették a késztermékek gyártását. 1954-ben a barakkgyártás átszervezését Köllő Sándorra, mint új igazgatóra bízták. A Ditró III. konyhagarnitúra 1971-ben aranyérmet szerzett az országos versenyen. 1974-ben a termelés 60 %-a már exportra készült. Felépült az új, nyugati mintára készített üzemcsarnok, s a gyár most már barakkok helyett előregyártott elemekből összerakható házakat készít.Az üzemnek saját kantinja és óvodája van, minden igényt kielégítő felszereltséggel. 1980-ban a foglalkoztatott munkaerő 886 dolgozó, jórészt helybeli lakosok, de találunk remeteieket is, és a környező falvakból ingázó munkásokat is. 1989-ben a piaci viszonyok drasztikus átalakulása miatt ez a jól műkődő gyár lassan elsorvadt, fokozván a községben a munkanélküliek számát.