Ditró Gyergyószárhegy kirajzásából keletkezett a XV. században. Az 1567-es regestrumban Gyitro néven 26 kapuval van bejegyezve.

Bethlen Gábor fejedelem megbízottai 1614-ben 52 családot találtak itt: 6 gyalog-, 26 szabad székely-, 3 ős- és 10 fejekötött jobbágy, 7 zsellér és 2 külső szolga volt a településen. 1721-ben már 99 lófő és gyalogos, 24 jobbágy, 1 kóborló, összesen 124 család lakja.

Egy 1773-ban keletkezett határőri kimutatás 356 családfőt, és 840 fiúgyermeket tüntetett fel, ami 2400 lelkes települést jelentett.

A népességgyarapodás folyamatosan tovább tart és az 1910-es népszámlálás 6151, míg az 1930-as 6785 főt írt össze. Így Ditró hamar utolérte, sőt lélekszámban túl is haladta Szárhegyet, bár csupán az 1716-17-ben pusztító pestisnek az akkor másfélezernyi lakost számláló Ditróban majdnem 700-an estek áldozatul. Jelenleg a falu lélekszáma valamivel több 6000-nél.

A község neve a Gyitro-ból a Gy betű D-vel való felcserélésével alakult ki. 1829-ben a királytól már egy Bécsben kelt oklevél nyomán két országos sokadalmat és keddnapi hetivásár jogot szerzett. Már 1868-ban a ditróiak folyamodványban kérték, hogy rendezett tanáccsal ellátott városok sorába kerülhessen a település. Ebben az időben Ditró a környék komoly gazdasági tényezőjévé vált.